Település története

A több mint 600 éves palóc település a Mátra északi peremén Budapesttől mintegy 120 km-re Heves megyében helyezkedik el.

Neve az 1332/37. évi pápai tizedjegyzékben De Recske alakban, majd egy 1479. évi oklevélben merül fel. A XVI. században Perényi Péter, majd Országh Kristóf bírta. Török pusztítás folytán 1552-től 1576-ig néptelen. 1603-tól egyik fele Rákóczi birtok, másik fele köznemeseké. 1683 és 1686 között ismét elpusztult, 1689-ben csupán egyetlen jobbágytelek volt népes.1701-től Althan és Aspremont, 1740-től Grassalkovics Antal bírja; 1776 és 1824 között Orczy, 1825-től Kaan és Ullmann bérli, 1847-ben felerészét gróf Károlyi György vásárolja meg, másik fele továbbra is köznemesek birtokában marad.

A magyar-német népességetnikai vizsgálat Mátraderecskén történt mivel ez a Palócföld egyik legjellegzetesebb etnikai települése. Az Aba nemzetség Debrei néven említett ága e területen a XIII. században szervezte meg a családi uradalmat és a község ennek lehetett része. A község lakói palócok, akiket már csak a palóc beszédjükről lehet felismerni.

Mátraderecske nevezetessége a Kanázsvár, amely az 1300-as években épült, a tatárjárás után. Nevét a várkapitányról, Kanázsvár Istvánról kapta. A török hódítás idején a siroki vár elfoglalása után a várat a magyarok harc nélkül feladták. A vár a recski grófi kastéllyal volt összekötve kb. 500 m-es földalatti folyosóval. A grófi család veszély esetén ide menekült. Az építmény egy őrtoronyból és azt körbevevő kőkerítésből állott. Hadászati jelentőségét a meredek hegyoldal adta. Ma már csak az őrtorony falmaradványa látható.

A községben található templom már a harmadik. Az elsőt tűzvész, a másodikat a törökök pusztították el. Az újabb templomot az 1700-as évek végétől 1804-ig építették és a Fájdalmas Szűz tiszteletére szentelték fel.

Községünkben már az 1800-as évek végén téglaégetés volt. Ezek után téglagyár épült, amely az idők folyamán korszerűsödött. Ma már Leier-Hungária Kft. néven ismert. Első tulajdonosának Bell Miklósnak köszönhetjük a plébániát és „régi" iskolánkat, amelyet Római Katolikus Elemi Népiskolának hívtak.

Mátraderecske idegenforgalmi nevezetessége a Kincses Strandfürdő. Az itt található termál-gyógyvíz főként reumatikus betegségek kezelésére alkalmas. Először 1965-ben végeztek kutató fúrást, amely során 800 méter mélységből 15 méter magasra 38 C-os melegvíz tört fel. A falu összefogásával egy medence épült, amely később háromra bővült. A strand környékén hétvégi házak épültek, ahol közel háromszáz üdülőben az ország minden pontjáról érkeznek ide pihenni vágyó emberek. Mátraderecske 1986-ban üdülőkörzetté lett nyilvánítva, így részévé vált Parádfürdő, Parád és Parádsasvár idegenforgalmi és pihenő körzetének.

A község legújabb nevezetessége a Magyarországon egyedülálló szén-dioxid szárazfürdő, mely jelentősen hozzájárul az ország érbetegeinek, egyes reumatológiai kóresetek színvonalas ellátásához, rehabilitációjához. A település északi részén már régen felfigyeltek a lakosok a földből feláramló nagy töménységű szén-dioxid jelenlétére. Azt azonban, hogy ez a gáz gyógyításra is használható, 1992-től kezdték a tudósok és szakértők vizsgálni. Az Egészségügyi Minisztérium Országos Gyógyhely – és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága a természetes módon feláramló szén-dioxid gázforrás gázát 1999-ben gyógygázzá, a megépült létesítményt pedig 2006-ban gyógygázfürdő intézménnyé minősítette.

A település infrastruktúrája fejlett. 1970-től ivóvízhálózat, 1986-1987-ben gázhálózat, 1992-ben telefon, 1998-ban pedig a szennyvízhálózat került kiépítésre.

Érdekességként említést érdemel, hogy a községben történt régészeti kutatások során a talajból mamut leletek is előkerültek, melyek ma a gyöngyösi Mátra Múzeumban láthatók.

Mátraderecske testvértelpülései Nagyharsány, Derecske, a romániai Gyergyószárhegy és a szlovákiai Nyékvárkony.